A kampós hárfa

Az egyik legszebb és legérdekesebb hangszer, amit az ember valahol megalkothatott. Eredete már az ösemberhez visszavezethetö, ez által bátran mondhatjuk, hogy a legösibb hangszer. Kezdetben egy hajlított fadarabot (íj) használtak a húrok kifeszítésére, aztán az eszközök fejlödésével a kezdetleges hárfák is továbbfejlödtek. A hárfa egyik ma is használatos, "egyszerü" formája az úgynevezett kampós hárfa. Ez egy diatonikus hangolású hangszer. Átlagosan 24-38 húrral felszerelt. Kezdetekben egy hangnembe (például C-dúr) volt hangolható, késöbb a felszerelt kampók segítségével más hangnemek is elérhetövé váltak, akár játék közben is. Hangolása az átlagostól eltérö, Esz-dúr szerinti és a a kampó segítségével E-dúrig érhetöek el a hangnemek.

Volkshárfa

Volkshárfa (osztrák-dél Németország): jellemzöen az osztrák népzenében fordul elö, ami napjainkban is nagy népszerüségnek örvend. Ez egy méreteiben nagyobb hangszer, mint a kampós hárfa, alapvetö különbség, hogy a kampókat pedálok váltják fel. A 7 pedált hasonlóan a kampókhoz egyszer lehet átállítani, ami lehetövé teszi, hogy a húrokat fél hanggal megemelje.Innét jön a másik neve az egyszerü pedálhárfa. Esz-dúr alaphangolása megegyezik a kampós hárfával.